Víz, víz, tiszta víz…

Tiszta vizek

„Víz, víz, tiszta víz, hanem tiszta vidd vissza, majd a szamár megissza.” – magyar mondóka.

Ebből a magyar mondókából is következtethetünk arra, hogy őseink már a maguk idejében felismerték, hogy a koszos víz kerülendő az emberi szervezet számára. Ennek ellenére abban is biztosak lehetünk, hogy az ő szervezetük korántsem találkozott annyi modern és káros anyaggal, amit ma a „szép, új világ” a vízbe juttat, illetve azokkal a modern jelenségekkel sem, amik új kihívások elé állítják a modernkori társadalmakat.

Az alábbiakban a modern világ vízhelyzetéről kívánunk egy képet nyújtani, felhívva a figyelmet a vízzel kapcsolatos problémákra. Ezt kiegészítve, Magyarország víztérképére is vetünk egy pillantást. A vizet, mint alapvető létfeltételt, annak élettani hatásait ebben a cikkben nem kívánjuk bemutatni, sőt azon tézisből indítjuk írásunkat, hogy „Víz nélkül nincs élet”.

csobogó tiszta víz
Csobogó tiszta víz

„Lassan forog a kerék, mert a vize nem elég…” – magyar mondóka –

Az első nagy problémakört a globalizáció hatásaként és következményeként írhatjuk le. Az utóbbi évtizedben egyre többen, több fórumon kongatják a vészharangokat. A globális éghajlatváltozásnak köszönhetően – melynek egyértelműen a nem megújuló energiaforrások használata, a nem hatékony anyagfelhasználás és a túlzott fogyasztás az oka – kialakult az ivóvízhiány.

Borúlátó előrejelzések

Borúlátó előrejelzések szerint nemsokára abszolút vízhiányra lehet számítani 17 közel-keleti országban, valamint Dél-Afrikában, Pakisztánban, India nyugati és déli részén, illetve Észak-Kínában. A 2007-es IPCC[1] előrejelzése szerint 2020-ra 75-250 millió afrikai szenved majd vízhiányban, 2080-ra 2,3 milliárdan nem jutnak majd ivóvízhez. És mi történik azokkal, akik nem jutnak vízhez? Keresnek maguknak. Könnyen belátható, hogy ezek az emberek – kik az alapvető, életben maradáshoz szükséges feltételükhöz nem jutnak hozzá –, megindulnak egy jobb élet reményében és keresnek maguknak olyan területeket, ahol számukra is biztosított a „kiváltságosok” jóléte. Ezt jól szemlélteti, hogy Barack Obama, volt amerikai elnök – egy igen népszerűvé vált, a globalizáció hatásait bemutató kisfilmben –, nemzetbiztonsági kérdésként kezeli a globalizáció okozta környezetvédelmi problémákat. Nem célunk ezt részletesen bemutatni, kiváltképpen bármilyen, politikai természetű állást foglalni, csupán csak felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tiszta víz korlátozott mennyisége mindannyiunkat érint, vagy érinteni fog.

Mentsük meg a Föld vízkészletét
Mentsük meg a Föld vízkészletét

Ami Magyarország vízkészletét illeti Kárpát-medencében jobb a vízhelyzet, mint a világon nagy általánosságban. A folyóvizek tekintetében átmenő ország vagyunk, folyóvízkészleteink 75%-át a Duna, Tisza, Dráva, Száva folyók teszik ki, a fennmaradó 25% kisvízfolyásokból származik. A hasznosítható felszíni vízkészlet 117,5 km3/év. Ezek hasznosítása 25%-os (1,5 km3/év). Jelenleg 100 ezer ha-t öntözünk, de ez a jövőben elérheti az 500 ezer ha-t is. Az éghajlatváltozás a Magyarországon is érezteti hatását. A felszíni vizeink közvetlenül kitettek a szennyezőknek, nagy a baleseti szennyezés veszélye, melyet sajnálatos módon a tiszai cianid szennyezés – 2000-ben –, és a vörösiszap-katasztrófa is bizonyított – 2010-ben, a Tarna-patak, a Marcal és Rába került szennyezés alá. A felszín alatti hasznosítható vízkészlet alig 5%-a a felszíninek. Magyarország ivóvízkészletének a hasznosítása az alábbi módokon történik: folyók mentén, hegyvidéki területeken a forrásvizek felhasználásával, sík területeken a talajvíz hasznosításával kutak segítségével (gémeskutak, kerekes kutak, mélyfúrású kutak).

Öntsünk tiszta vizet a pohárba! – magyar közmondás

A vízzel kapcsolatos második problémakört a vízszennyezés jelenti. Ennek folyamata az alábbi részfolyamatok megértésével történhet.

  • A mezőgazdaságban használatos szerek túlzott adagolásának eredményeként a talajvíz szennyeződik, ami az egész táplálékláncban érezteti hatását.
  • A káros anyagok levegőbe juttatásának – bizonyos nitrogén-oxidok – következtében az esővíz szennyezetté válik.
  • A különböző gyárak szennyezik a folyókat azáltal, hogy közvetlenül a folyóba juttatják a különböző termékek előállítása során keletkező „melléktermékeket”.
  • Jelentős károkat okozhat az olaj általi vízszennyezés. Ez leggyakrabban bizonyos hajók sérülésének következtében tenger-, és óceánvíz szennyezését jelenti. Előfordul, hogy olajfúró tornyok sérülnek meg, legutóbb 2010-ben a Deepwater Horizon olajfúrótorony robbant fel, kigyulladt, majd elsüllyedt. Ennek következtében a Mexikó-öbölben egy mélytengeri olajkiömlés következett be, amely a világ eddigi legnagyobb tengeri olajkitörése volt, melyet emberi beavatkozás okozott.
  • Továbbá szennyeződhet a víz bizonyos háztartási hulladékok vízbe juttatásával, illetve fémvegyületek is a vízbe kerülhetnek.

A vízszennyezés elleni védekezés többféle módon történhet. A leggyakoribb a vízfolyásban történő ártalmatlanítás során a szellőztetés és a szennyezett víz kémiai kezelése. Azonban az utóbbi évtizedekben sorra derülnek ki, hogy nem minden „anyagtól mentes” az emberi fogyasztásra alkalmasnak vélt csapvíz. Erre vonatkozóan néhány adatot kívánunk közölni, az ártalmas anyagokat egy-egy külön cikkben kívánjuk bemutatni.

  • Az utóbbi években az Orb Media által megvizsgált csapvíz-minták 83%-a műanyaggal szennyezett. Az öt kontinens több mint 12 országából begyűjtött minták elemzése után kiderült, hogy az Egyesült Államokban a legrosszabb a helyzet, ott a csapvíz mikroműanyag-szennyezettsége eléri a 94%-ot.
  • A gyógyszerek, drogok, hormonok emberi vizelettel a szennyvízbe, talajvízbe jutnak. A szennyvízkezelőkbe a szennyezőkből sokat teljesen, vagy majdnem egészében eltávolítanak, így a csapvízben már jóval kisebb koncentrátumban jelenhetnek meg. Ezek közül az alábbi, leggyakrabban előforduló anyagok jelentenek veszélyforrást: drogok, mint a koffein, nikotin; gyógyszerek, mint a ibuprofen, a naproxen és a diklofenák; hormonok, mint ösztriol, esztron, progeszteron, etinil-esztradiol, tamoxifen.
  • Az egyik legnagyobb jelentőséggel bíró ivóvíz szennyező anyag a nitrát, ez bizonyos mezőgazdasági tevékenységek során – főként műtrágyázással – jut az ivóvízbe, onnan a szervezetünkbe – ennek során nitritté alakul.
  • Az ivóvíz fertőtlenítésére használt klór az emberi szervezetre szintén káros hatást gyakorolhat.

[1] Az IPCC, vagyis az Éghajlat-változási Kormányközi Testület, olyan  1988-ban megalakult szervezet, melynek feladata, hogy értékelje és összefoglalja az emberi tevékenység által kiváltott klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket.

You may also like

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük